szarv

A szarv egy szaruképzodmény, a kérodzo emlosök egyik csoportjának, a  tülkösszarvúaknak (Bovidae) fején eloforduló nyujtvány. Ilyent viselnek az ökrök (Bos), az antilopok, kecskék, juhok, a zsiráf és az orrszarvú (Rhinoceros). Különös figyelem tárgyai a szarvak a magyar-erdélyi szarvasmarhánál, mert annak értékét befolyásolja szarvainak szépsége. Általános értelemben szarvnak nevezik a legkülönbözobb más állatok testén eloforduló különbözo nagyságú és alakú nyújtványokat is. Ilyeneket találunk bizonyos bogarakon (szarvasbogár). A valódi szarv egyes esetekben sörték összenövése folytán keletkezett tömött kinövés, például a orrszarvúak (Rhinoceros), az üreges szarvuaké ellenben a homlokcsont csapját borító üreges, szaruállományú hüvely. A szarvasfélék ágas fejnyújtványai vagy szarvai egészen más természetuek, csupán csontállományból állanak és éppen ezért ezeket, megkülönböztetésül a valódi szarvtól, agancsoknak nevezzük. A szarv a hajszálra, szorökre, karmokra, pikkelyekre, tollakra stb. emlékeztetoleg szaruállományból áll (keratin). A hígított káli a szaru legnagyobb részét feloldja, ilyenkor ammoniák képzodik; ha ecetsavban fozzük, kocsonyává válik, ha pedig kénsavval kezeljük és fozzük, leucin és tirozin áll elo belole. Egykor a szarvakat igen különbözo célokra használták, igy ivópoharakat, olaj, bor és más folyadékok eltartására szolgáló edényeket készítettek belolük, de fúvós hangszer gyanánt is használták.
További információt lásd Wikipedia.org...