A szarv egy szaruképzodmény, a
kérodzo emlosök egyik csoportjának, a
tülkösszarvúaknak (Bovidae) fején eloforduló nyujtvány. Ilyent viselnek az ökrök (
Bos), az
antilopok,
kecskék, juhok, a
zsiráf és az
orrszarvú (Rhinoceros). Különös figyelem tárgyai a szarvak a magyar-erdélyi szarvasmarhánál, mert annak értékét befolyásolja szarvainak szépsége. Általános értelemben szarvnak nevezik a legkülönbözobb más állatok testén eloforduló különbözo nagyságú és alakú nyújtványokat is. Ilyeneket találunk bizonyos bogarakon (
szarvasbogár). A valódi szarv egyes esetekben sörték összenövése folytán keletkezett tömött kinövés, például a
orrszarvúak (Rhinoceros), az üreges szarvuaké ellenben a homlokcsont csapját borító üreges, szaruállományú hüvely. A
szarvasfélék ágas fejnyújtványai vagy szarvai egészen más természetuek, csupán csontállományból állanak és éppen ezért ezeket, megkülönböztetésül a valódi szarvtól, agancsoknak nevezzük. A szarv a hajszálra, szorökre, karmokra, pikkelyekre, tollakra stb. emlékeztetoleg szaruállományból áll (keratin). A hígított káli a szaru legnagyobb részét feloldja, ilyenkor ammoniák képzodik; ha
ecetsavban fozzük, kocsonyává válik, ha pedig
kénsavval kezeljük és fozzük, leucin és tirozin áll elo belole. Egykor a szarvakat igen különbözo célokra használták, igy ivópoharakat, olaj, bor és más folyadékok eltartására szolgáló edényeket készítettek belolük, de
fúvós hangszer gyanánt is használták.
További információt lásd Wikipedia.org...