A
fizikában a súly azon erok eredoje, amelyekkel a test a környezetére hat. Tehát pl. egy asztalon lévo könyv súlya az az ero, amellyel az asztalt nyomja (a levegore kifejtett nyomóerok kiegyenlítik egymást). Gyakran keverik a
tömeggel, köznapi nyelvben a két szót
szinonimaként használják. Azonos tömegu testek különbözo erosségu gravitációs terekben különbözo súlyúak, mert a testre ható gravitációs erot a test közvetíti a környezetének, és ez adja általában a test súlyát. A súly azonban függ a test gyorsulásától is. Pl. a Föld gravitációs terében függolegesen gyorsuló test súlya: G=m(g+a), ahol m a test tömege, g a nehézségi gyorsulás, a pedig a test gyorsulása. Utóbbi elojele úgy értendo, hogy a pozitív, ha a test felfelé gyorsul, és negatív, ha lefelé. Ha a=g, akkor a test a súlytalanság állapotában van. A súly mértékegysége a newton (olvasd:nyúton)., aminek a jele: N. 1N= 1 kg tömegu testet 1 sec alatt 1 m/sec-ra gyorsít fel. A súly valójában az az ero, ami az alátámasztást nyomja, vagy a felfüggesztést húzza.
További információt lásd Wikipedia.org...