shtreimel

szormekalap amit a haszidok szoktak viselni Strájmli, strámli Egykor, a kelet-európai zsidók körében népszeru, széles karimájú kalap volt, foleg a haszidok viselték sábátkor és ünnepeken. A kalap kerek, selyembol vagy bársonyból készült közepét tizenhárom barna cobolyprém vette körül (a rabbik strájmlijának oldalán 13 cobolyfarok lógott). A strájmli alatt kisméretu kipát (jármülkét) viseltek. A strájmli egykor a lengyelek öltözékének egy darabja volt, melyet a zsidók akkor vettek át, amikor Lengyelországban a nyugati öltözködés kezdett terjedni. Ezáltal elkülönültek a lengyel pogányoktól, s a strájmli lassanként különleges zsidó viseletnek kezdett számítani. A volegény eloször esküvojén teszi fel a strájmlit. (Ma a strájmli viselete az ortodox zsidóktól különbözteti meg a haszidokat. Az ortodox zsidók ui. szokványos kalapot hordanak.)
További információt lásd Wikipedia.org...