Kezdetei Magyarországon A lóversenyzést Magyarországon
Széchenyi István honosította meg. A lóverseny kezdetben az egyszeru falusi emberek lovainak a templom körül vagy a fotéren történo futtatása volt. Általában csak két ló futott, összehasonlításképpen. Akkoriban még csak erkölcsi gyozelmet jelentett, ha valakinek gyorsabb lova volt, illetve a gyoztes ló tulajdonosa kébobb nagy árért tudott megválni lovától. Élelmes futtatók, foleg kisbirtokosok késobb külön arra tenyésztettek lovakat, hogy az ilyen versenyeket megnyerjék, majd drágán eladják négylábújukat. Ezzel szerencsétlen parasztok egyik bevételi forrását szüntették meg.
További információt lásd Wikipedia.org...