In modern philosophy, logic, and mathematics a property is an attribute of an object; a red object is said to have the property of redness. The property may be considered a form of object in its own right, able to possess other properties. A property however differs from individual objects in that it may be instantiated, and often in more than one thing. It differs from the logical concept of class by not having any concept of extensionality, and from the philosophical concept of class in that a property is considered to be distinct from the objects which possess it. Understanding how different individual entities (or particulars) can in some sense have some of the same properties is the basis of the problem of universals. The terms attribute and quality have similar meanings.

Der Begriff Eigenschaft bezeichnet in einem allgemeinen Verständnis das zum Wesen einer Person oder Sache gehörende Merkmal. Ferner wird darunter allgemein ein realisiertes Merkmal, eine Funktion, ein Attribut oder eine Qualität, die einer Klasse von Objekten, Prozessen, Relationen, Ereignissen, einer Handlung, einer Person oder Personengruppe gemeinsam ist und sie von anderen unterscheidet, verstanden. In der Informatik bezeichnet eine Eigenschaft bei vielen objektorientierten Sprachen ein Attribut einer Klasse. In Bezug auf physikalische und chemische Eigenschaften von Stoffen wird der Begriff im Sinne von Stoffeigenschaft verwendet.

Сво́йство (в философии, математике и логике) — атрибут предмета (объекта). Например, о красном предмете говорится, что он обладает свойством красноты. Свойство можно рассматривать как форму предмета самого по себе, притом, что он может обладать и другими свойствами. Свойства, следовательно, подпадают под действие парадокса Рассела и парадокса Греллинга-Нельсона.

Ominaisuus viittaa filosofiassa, logiikassa ja matematiikassa entiteetin, olion tai substanssin jonkin piirteen abstraktioon. Esimerkiksi punaisella oliolla on ”punaisuuden” ominaisuus.

A tulajdonság relatív fogalom, szemben a hasonló, de abszolút fogalommal, a minoséggel. A dolog létezhet egyes tulajdonságai nélkül, de a minoség megszunése viszont megszünteti magát a dolgot. A tulajdonságok közül azok, amelyek a dolog minoségei, hegyben a dolog határai, vagy lényeges tulajdonságai. A tulajdonságok másik fele nem határai a dolognak, csak egyszeruen tulajdonságai. Minoségek, amelyek elválasztják a dolgokat, nem specifikumai a dolgoknak. Egy és ugyanaz minoség különbözo dolgok jellegzetessége is lehet. És megfordítva, egy és ugyanazon dolog különbözo minoségek sokaságával rendelkezik, amely mindegyike elválasztja más dologtól. mivel ezek a más dolgok végtelen halmazt alkotnak, az adott dolog minoségeinek mennyisége is végtelen.