Fallow
Plodozmian
Płodozmian - system zagospodarowania ziemi uprawnej, oparty na zaplanowanym z góry na wiele lat następstwie roślin po sobie, na wyznaczonym do tego celu obszarze podzielonym na
pola, jednocześnie dostosowany do specyficznych warunków rolniczo-ekonomicznych
gospodarstwa. Płodozmian określa również
strukturę zasiewów, będącą podstawą do ustalenia typu płodozmianu. Rotacja może następować w cyklach kilkuletnich lub kilkunastoletnich, wiążąc się z
hodowlą zwierząt (płodozmiany paszowe, pastewne), czy też z przemysłem rolniczym (płodozmiany przemysłowe). Głównym celem stosowania płodozmianu jest uzyskanie dzięki odpowiedniemu
zmianowaniu roślin wzrostu żyzności gleby, co wiąże się ze zwiększeniem ilości i jakości produkcji roślinnej oraz pośrednio zwierzęcej gospodarstwa. Odgrywa również dużą rolę jako jedna z metod
zwalczania chwastów.
W celu uzyskania więcej informacji, zobacz w Wikipedia.οrg...
© W niniejszym artykule wykorzystano materialy pochodzace z
Wikipedia® i posiada on Powszechna
Licencje Publiczna GNU
Сеитбообращение
Сеитбообращението е обосновано редуване на
културите по време и по място върху определена обработваема площ. Редуването по време представлява смяна на културите по години върху съответното поле, а редуването по място показва последователността на преминаване на всяка култура от едно поле на друго.
Вижте повече на Wikipedia.οrg…
Vetésforgó
A vetésforgó (forgó, forda, calculatura, rotatio, turnus) évekre elore megállapított vetoterv, mely a szántóföldön termelt növények sorrendjét, ahogy évrol évre egymásután következzenek, meghatározza. A vetésforgó egyúttal a követett gazdálkodási mód vagy üzemrendszernek legjellemzobb kifejezoje, habár magában véve nem üzemrendszer.Minthogy a helyesen szerkesztett V. a gazdaság kezelését nagyon megkönnyíti s azonkivül a termésekre, valamint a jövedelmi eredményekre, nemkülönben a munkák megoszlására nagyon lényegesen befolyik: gazdaságok berendezésénél a V. okszerü megállapítására kiváló gond fordítandó. Elso feltétel, hogy a forgóba csak oly növények vétessenek föl, melyektol az adott viszonyok közt a legbiztosabb termés s a legnagyobb jövedelem remélheto, hogy továbbá ezen növények sorrendje ugy állapíttassék meg, hogy minden növény oly növényre következzék, mely a földet megfelelo fizikai állapotban és trágyaeroben visszahagyja s mely után a talaj a következo növény alá kelloképen elkészítheto. Figyelemmel kell továbbá arra is lenni, hogy sem a fogatos, sem a kézi munkák nagyon össze ne torlódjanak. Ezen elveknek eleget teszünk, ha az oszi gabonaféléket vagy ugarba vetjük, vagy korán letakarítható ipari s takarmánynövények (repce, gomborka, zabos bükköny, lóher stb.) után, a tavaszi gabonaféléket pedig csak késobben letakarítható növények (tengeri, burgonya, répa, csalamádé stb.) után követtetjük. Fontos továbbá, hogy a trágyázást a forgóba megfelelo helyen beillesztjük, mi tekintetben szabály, hogy az istállótrágyát részben az évi takarmánynövényekhez (zabos bükköny, csalamádé, muhar stb.), részben a kapás és ipari növényekhez adjuk. Ez által elérjük azt, hogy a gabona rendszerint a trágyázás utáni második évben jut a földbe s hogy az alkalmazott trágya legjobban fog értékesülni, amire a jelen viszonyok kiváló súly helyezendo. Ezeket az elveket p. a következo V.-nál látjuk megvalósítva: 1. répa v. tengeri*; 2. árpa lóherrel; 3. lóher kétszer kaszálva; 4. lóher egyszer kaszálva és fél ugar; 5. repce*; 6. búza; 7. zabos bükköny; 8. búza. (A * trágyázást jelent.) A V.-ba felveendo növények száma és területi aránya szerint a forgók különbözoen alakulhatnak. Léteznek kettes, hármas, négyes stb., sot huszas forgók, mely utóbbinál a forgóhoz tartozó szakaszok v. táblák száma 20, de nem célszerü ilyen sok szakaszra vagy évre terjedo forgókat alkalmazni, mert az áttekintést megnehezíti. A szokásos forgók többnyire csak 4-12 évre terjednek. Egy-egy gazdaságban pedig a gazdaság kiterjedéséhez és a talajviszonyokhoz mérten, vagy csak egy v. több forgó szerint gazdálkodnak. Közeli és jó földeken más V.-t kell alkalmazni, mint távoli v. rossz földeken. V. ö. Hensch Á., Jószágberendezés- és kezeléstan (1895).
További információt lásd Wikipedia.org...
fallow
زرد کمرنگ ،غيره مزروع( زمين)،زمين شخم شده و نکاشته ،باير گذاشته ،ايش کردن شخم کردن
زيست شناسى : ايش
کلمات مرتبط(2)
friche
1251; var. anc. franç. et dial. frèche; moy. néerl. versch «frais», qui souvent lié au subst. lant «terre», désigne un terrain gagné sur la mer; pour Guiraud, à rattacher (fresche) à l'adj. frais au sens de «(terre) reposée».(zamin e )bâyer
Free Download Now!
