A
részecskefizikában az elemi részecske kétféle értelemben használatos. Általában olyan részecskét értünk alatta, amely tovább nem bontható (a tudomány állása szerint), néha az összes olyan részecskét beleértik, ami más, nagyobb részecskének az építoköve. Például az atomok kisebb részecskékbol,
elektronokból,
protonokból és
neutronokból épülnek fel. Viszont a proton és a neutron még elemibb részecskékbol, a
kvarkokból állnak, ez az elso, gyakoribb felfogás szerint nem elemi részecske. A fizika egyik leglényegesebb célkituzése, hogy megtalálja a legelemibb részecskéket, amelyekbol az összes többi részecske felépítheto, míg maguknak nincsenek még elemibb összetevoik. Ez különbözteti meg oket a többi
szubatomi részecskétol.
További információt lásd Wikipedia.org...