bor

A bor vagy kültakaró a valódi szövetes állatokat (Eumetazoa) kívül borító szövet, egyben a legnagyobb méretu szervük. Legfontosabb funkciója a szervezet külso behatásoktól való védelme.
További információt lásd Wikipedia.org...

A bor szolobol készülo alkoholtartalmú ital. Mezopotámiából indult el világhódító útjára Európába, Afrikába, majd a 16. században a spanyolok által Amerikába. A szoloszemekbol kipréselt must alkoholos erjedésével készül. Az éves csapadékmennyiség határozza meg a szolotermés (és így a bor) mennyiségét, a napsütéses órák száma pedig a cukorfokot. A szolot általában szeptember végén szüretelik, az aszúszolot késobb.
További információt lásd Wikipedia.org...

A bór a periódusos rendszer egy kémiai eleme. Vegyjele B, rendszáma 5. A III. focsoportba, a félfémek közé tartozik. Három vegyértéku. Két allotróp módosulata létezik, sötétszürke, fémfényu kristályokban, vagy amorf bórnak nevezett barnásfekete porként ismeretes. A kristályos bór igen kemény; a bór a gyémánt után ismert legkeményebb monoelemes anyag (a Mohs-skálán 9,3-es). Elemi bór a természetben nem található, de a bórax és más ásványai nagy mennyiségben bányászhatók.
További információt lásd Wikipedia.org...