autumn equinox

Równonoc - występuje dwa razy w roku - 20/21 marca (równonoc wiosenna) i 22/23 września (równonoc jesienna). Jest to czas obejmujący jedną dobę ziemską, w którym to centrum tarczy słonecznej obecne jest tyle samo czasu pod i nad horyzontem, a promienie słoneczne padają na równik pod kątem 90º. W tych dniach Słońce wschodzi dokładnie na wschodzie, a zachodzi na zachodzie. Ponieważ słońce widziane jest jako tarcza, a dzień zaczyna się lub kończy, gdy padają pierwsze lub ostatnie promienie ze skraju tarczy, kiedy centrum tarczy jest pod horyzontem, to w czasie równonocy dzień jest dłuższy od nocy o około 14 minut. Prawdziwa równonoc występuje kilka dni bliżej zimy.
W celu uzyskania więcej informacji, zobacz w Wikipedia.οrg...

Равноденствие е астрономическо понятие, с което се обозначава определен момент от годината. Тогава, в следствие на движението на Земята спрямо Слънцето, денят и нощта са равни по продължителност. В една година има две равноденствия — пролетно и есенно, съответно на 20 или 21 март и 22 или 23 септември.В момента на равноденствието, пътят на Слънцето по небесната сфера (еклиптиката) пресича небесния екватор.
 Вижте повече на Wikipedia.οrg… 

Jævndøgn er de to døgn om året hvor dag og nat er lige lange over hele Jorden, forårsjævndøgn (på den nordlige halvkugle) cirka 21. marts og efterårsjævndøgn (ligeledes) cirka 23. september. Solen passerer da himlens ækvator og har dermed deklinationen 0 grader.Det er almindeligt på den nordlige halvkugle at lade sommerhalvåret starte ved forårsjævndøgn og vinterhalvåret tilsvarende ved efterårsjævndøgn - og modsat på den sydlige halvkugle. De to "halvår" efter denne definition er ikke lige lange, idet sommerhalvåret - hvis man tæller dage - er næsten en uge længere. Det skyldes, at jordens bane om solen er elliptisk, og at vi er i en periode, hvor den nordlige del af jordens akse hælder mod solen (hvilket giver den nordlige halvkugle sommer), mens jorden er i den fjerneste del af sin bane.
Se mere på Wikipedia.org...

Napéjegyenloségnek (latinul aequinoctium (aequa+nox)) nevezzük azt a két napot, amikor a Föld mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik: ekkor a Nap 90° magasan delel az Egyenlíton, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindkét féltekén ugyanannyi ideig tart.A tavaszi napéjegyenloség napja március 21. (illetve március 20. ritkán március 19., a naptárrendszer és a föld mozgásának eltérései miatt) ez a csillagászati tavasz kezdete egyben. Az idonként eloforduló eltérés a naptári és csillagászati számítás között abból adódik, hogy a római katolikus egyház annak érdekében, hogy a húsvét idopontját egyszerubben meg lehessen határozni, a napéjegyenloség idopontját mindig március 21-ére teszi.
További információt lásd Wikipedia.org...

(astr) echinocţiu de toamnă