astatine

Astat (At, łac. astatium) - pierwiastek chemiczny z grupy fluorowców o barwie metalicznej. Nazwa pochodzi od greckiego astatos co znaczy nietrwały. Pierwiastek otrzymali Dale Corson, K.R. MacKenzie i Emilio Segré w Berkeley w 1940 roku. Bombardowali oni 209Bi cząstkami alfa.Ze względu na krótkie czasy życia izotopów astatu wiele właściwości pierwiastka pozostaje bliżej niezbadanych. Wiadomo jednak, że jest on łatwo lotny i rozpuszcza się w niektórych  substancjach organicznych.
W celu uzyskania więcej informacji, zobacz w Wikipedia.οrg...

Астатият (Astatium, At) е силно радиоактивен химичен елемент с пореден номер 85 в периодичната система на химичните елементи. Влиза в групата на халогените.
 Вижте повече на Wikipedia.οrg… 

Astat er et grundstof med atomnummer 85 og forkortelsen At. Det er et radioaktivt stof og er det tungeste af halogenerne. Navnet kommer af det græske ord astatos, som betyder "ustabil".Grundstoffet er det mest sjældne stof på jorden. Hvis man gravede alt astat ud af jordskorpen ned til en kilometers dybde ville man kun få 43 mg af stoffet, hvilket svarer til størrelsen af en vindruekerne.
Se mere på Wikipedia.org...

Az asztácium a periódusos rendszer 7.A focsoportjába tartozó elem, a halogéncsoport tagja. Elektronszerkezete [Xe]4f14 5d10 6s2 6p5, azaz vegyértékhéja telítetlen, egy elektron felvételével a nemesgáz elektronszerkezetet el tudná érni.Az asztáciumot 1940-ben állította elo mesterségesen D.R. Corson, K.R. MacKenzie, és E. Segre Kaliforniai Egyetemen bizmut alfa-részecskékkel történo bombázásával. Igen instabil elem (neve is erre utal, görög asztatosz instabil) gyorsan bomlik, a számítások szerint egy km3-nyi földkéregben mindössze 1 milligramm asztácium található. 210At felezési ideje 8,1 óra. Bomlékonysága miatt jelentosége igen csekély, kémiai tulajdonságai a jódéhoz hasonlítanak. Az asztácium félfém.
További információt lásd Wikipedia.org...

symb: At
شيمى : استاتين