A megszemélyesítés, idegen szóval perszonifikáció (lat. personificatio) vagy antropomorfizáció olyan szókép, amely elvont dolgokat, élettelen tárgyakat vagy természeti jelenségeket, illetve növényeket vagy állatokat az emberekre jellemzo érzésekkel és tulajdonságokkal ruház fel.Az ikonográfiai megszemélyesítés szoros kapcsolatban van az allegóriákkal. A képzomuvészeti megszemélyesítések legismertebb példája Delcroix: A Szabadság gyozelemre vezeti a népet címu festménye. Az ókori muvészetben különösen gyakran alkalmaztak megszemélyesítéseket; a görög mitológiában néhány isten megszemélyesítés, néhány megszemélyesítés pedig isten. A megszemélyesítések oka Ernst Gombrich szerint a görög nyelv sajátosságaiban keresendo. A
római muvészetben is gyakoriak voltak a megszemélyesítések, majd ennek hagyománya hatott a középkor muvészetére, ahol foleg az Egyház és a Zsinagóga megszemélyesítései voltak kedveltek.
További információt lásd Wikipedia.org...