Az allotrópia lényege, hogy egyes
kémiai elemek különbözo kristályszerkezetu, ill. relatív molekulatömegu ún. allotróp módosulatokban is elofordulhatnak. Az allotróp átalakulás fázisátalakulás, amely egyes esetekben mindkét irányba végbemehet, más esetekben csak egy irányban lehetséges.Az allotrópiára jó példa a
szén, amelynek módosulatai a
grafit, a
gyémánt és a
fullerén; az
oxigén kétatomos és háromatomos molekulája (az
ózon); a monoklin és rombos, ill. amorf
kén; a vörös és a sárga
foszfor. Az allotróp módosulatok
fizikai és
kémiai tulajdonságai (szín, suruség, olvadáspont, reakcióképesség stb.) eltéroek. Hasonló jelenség a kémiai vegyületek polimorfiája.
További információt lásd Wikipedia.org...