A tréma vagy umlaut a diakritikus jelek egyike. A magánhangzó fölé helyezett kettospont, amely általában annak önálló értéku ejtését jelzi olyan helyzetekben, amikor egy mellette álló másik magánhangzóval kettoshangzót alkotna, illetve félhangzóként viselkedne. Például a latin aër ’levego’ és poëta ’költo’ szavakban azt jelzi, hogy kiejtésük és , nem pedig * és *.
További információt lásd Wikipedia.org...