A szenonok (
latinul Senones) a
kelta gallok közül az utolsók voltak, akik az
ókori Itáliában megtelepedtek. Egy torol származtak az azonos nevu néppel, amely
Julius Caesar korában a
Szajna medencéjét lakta. Itáliában, miután eluzték az
umbereket, az
Adriai-tenger partján, Asiminum és
Ancona között éltek. Mint
Livius,
római történetíró írja, a senonok vezették a fosztogató gall csapatokat, akik
i. e. 390-ben
Rómát rövid idore elfoglalták. Ezután is mintegy száz évig állandó veszélyt jelentettek Rómára nézve, amíg a rómaiak
i. e. 283-ban le nem igázták oket. Ezután nem szerepelnek a római történelemben, vagy eluzték, vagy lemészárolták oket.
További információt lásd Wikipedia.org...