A Say-dogmát vagy Say-törvényt Jean-Baptiste Say francia klasszikus közgazdász fogalmazta meg 1803-ban, Értekezés a politikai gazdaságtanról (Traité d'Économie Politique) címu muvében. A közgazdaságtan más „törvényeihez” hasonlóan egy meghatározott feltételek mellett teljesülo összefüggésrol van szó, amely sok közgazdász véleménye szerint „megközelítoleg” a valóságban is fennáll. A Say-dogma pontos megfogalmazása így szól:
„Mivel a javak eloállítói azok eladása révén pénzt, jövedelmet szereznek, és ezt más javak vásárlására fordítják, összgazdasági szinten az áruk (ide értve a termelési tényezoket, köztük a munkaerot is) kereslete és kínálata egyenlo kell hogy legyen.”