A nóvák olyan kataklizmikus változócsillagok, melyekben a rendszer 1-100 nap alatt 7-20
magnitúdójú kifényesedése következik be, majd a rövid ideig tartó fényességmaximum után az elhalványodás évekig, sot évtizedekig is eltarthat. A nóvák kettoscsillagok, ahol a hideg, nagyobb társról, elsosorban hidrogén áramlik át a másik objektum, a
fehér törpe felszínére. A hidegebb csillag anyagából a fehér törpe körül kialakult, foként hidrogéntartalmú
akkréciós korong egyre nagyobb méretetuvé dagad. A korongban felhalmozódott anyag homérséklete ugyanis olyan mértékben megno, hogy megindul a
hidrogén héliummá történo
fúziója, ami a burok állapota miatt termonukleáris láncreakciót idéz elo.
További információt lásd Wikipedia.org...