A Natúf-kultúra jellemzoje, hogy a falvak a gabonatermo vidékek közvetlen közelében alakultak ki, és a gabonafélék domináns szerephez jutottak a táplálkozásban. Ezt orlokövek, gabonatároló vermek, tuzhelyek, pörkölt magvak (kétsoros árpa, vad alakorbúza, makk, csicseriborsó, borsó) leleteinek sokasága bizonyítja. Az ebbol a korból származó csontvázak fogai az orlokövekrol származó kopornak köszönhetoen rendkívül kopott, és a stroncium-kalcium arány testükben is az inkább növényevo életmódot támasztja alá. A natúfi emberek már gyujtötték a gabonamagvakat, és talán ültették és muvelték is oket. A kérdés jelenlegi ismereteink alapján nem eldöntheto. Emellett a vadászat továbbra is jelentos szerepet játszott az élelemellátásban: sok helyen gazellák, vadkecskék, ozek, dámvadak, vaddisznók és egyéb állatok maradványaira bukkantak a régészek. Az állatok domesztikációja valószínuleg nem történt meg a Natúf-korszakban. Egyetlen kivételt talán csak a kutyamaradványok jelentenek: egy sírban egy öregasszony mellé kölyökkutyát temettek. A nem fogyasztási célból tartott kutyák jelenlétére utal a csontleletek lerágottsága, valamint az, hogy viszonylag kevés kutyacsontot találtak.