Knýtlinga saga

Knýtlinga saga (the of Canute's descendants) is one of the kings' sagas. It was written in Iceland, ca. 1260. It deals with the Danish rulers from Harold I of Denmark (the 9th century) to 1187. It is closely connected with the Heimskringla, Snorri Sturluson's work on the Norwegian kings. Like Snorri, the author makes frequent use of skaldic poetry as documentary sources. There are good reasons to assume that the author was Ólafr Þórðarson (d. 1259), who was Snorri's nephew. Ólafr stayed with the Danish ruler Valdemar II of Denmark in 1240–1241, and Valdemar provided the saga's author with a great deal of information and outstanding accounts.
See more at Wikipedia.org...

Die Knýtlinga-Saga ist die Sage des Königs Knut des Großen und seiner Nachkommen. Sie wurde um 1260 in Island geschrieben und handelt von den dänischen Herrschern von Harald I. von Dänemark (9. Jahrhundert) bis 1187. Es schließt an die Heimskringla (Weltkreis) an, das mittelalterliche Werk des Snorri Sturlusons über die norwegischen Könige. Wie Snorri nutzt der Autor häufig die skaldische Poesie als dokumentarische Quelle. Es gibt triftige Gründe anzunehmen, dass der Autor Ólafr Þórðarson († 1259) der Neffe Snorris war. Ólafr blieb mit bei dem dänischen Herrscher Waldemar II von Dänemark (1240-1241) und Waldemar versah den Autor der Sagen dafür mit vielen Informationen und offenen Rechnungen.
Mehr unter Wikipedia.org...

Knýtlinga saga (sagaen om de danske kongene, danakonunga sögur) er en av kongesagaene og ble skrevet helt i slutten av perioden da kongesagaene ble produsert. Den ble skrevet på Island ca 1260 (eller mellom 1235 og 1300). Sagaen handler om de danske kongene fra Harald Blåtann på 800-tallet til år 1187 da kong Knut Valdemarsson (død 1202) regjerte.
Les mer på Wikipedia.org...

Knýtlinga saga, izlandi nyelven: Nagy Knútról és leszármazottairól szóló történet; 1240 és 1270 közt ismeretlen szerzo által írott, több változatban, illetve töredékben fennmaradt izlandi királysaga (koninga sögur), amely indítékaiban és formájában Snorri Sturluson Heimskringla címu munkáját követve a 930 és 1190 közt élt dániai királyok életét, történelmi pályáját írja le. Egyes kutatók szerint a mu szerzoje Snorri Sturluson unokaöccse, Ólafr Thórdarson hvítskáld, aki az 1240 utáni években a dán királyi udvarban tartózkodott. A mu súlypontja a késobb szentté avatott Nagy Knút (1040 - 1086) életrajza, forrásokként pedig támaszkodik Saxo Grammaticusra, néhány norvég királysagára, szkaldikus költokre, illetve kora dán udvarában szerzett értesülésekre is. A mu kézirati hagyományozása bonyolult: az eredeti szöveg, illetve annak változatai elkallódása után a 17. század-18. században készült másolatok jó része is megsemmisült, a munka ma Arngrímur Jónsson 16. század végén készült latin kivonatából ismerheto meg a legjobban.
További információt lásd Wikipedia.org...