A
hinduizmusban az avatár egy Halhatatlan Lény inkarnációja (megtestesülése), vagy magáé a Legfelsobb Lényé. A
szanszkrit Avatara szóból ered, amelynek jelentése „földreszállás”, mint ahogy rendszerint a halandó világba való leereszkedést is jelent valamilyen különleges céllal.A kifejezés elsosorban a
hinduizmusban használatos,
Visnu, a Megtartó inkarnációira, akit sok hindu tisztel
isteneként. A dasavatara szó jelenti Visnu tíz meghatározott „nagy” inkarnációját (lásd lejjebb).A
kereszténységtol és a sívaizmustól eltéroen, a visnuizmus (vagy vaisnaizmus) hitében az Isten többször is megtestesül, amikor csak „hanyatlik a becsület és no a gonoszság” (
Bhagavad Gíta [1]). Ahogy
Krisna, Visnu avatárja mondja: „A jámborok felszabadítása, a gonoszok megsemmisítése, valamint a vallás elveinek visszaállítása végett korszakról-korszakra megjelenek Én.” (Bhagavad Gíta, 4. fejezet, 8. vers). A Gonosz megsemmisítésén kívül egy avatárnak éppolyan fontos célja, hogy az embereket visszavezesse a helyes útra.
További információt lásd Wikipedia.org...