Astronomical spectroscopy

Astronomical spectroscopy is the technique of spectroscopy used in astronomy. As spectroscopy is described in its own article, this article focuses on its use in astronomy. The object of study is the spectrum of electromagnetic radiation, including visible light, which radiates from stars and other celestial objects. Spectroscopy can be used to derive many properties of distant stars and galaxies, such as their chemical composition and also their motion, via the Doppler shift.
See more at Wikipedia.org...

La spectroscopie  est l'un des moyens principaux pour les astrophysiciens pour étudier l'Univers. En 1835, Auguste Comte disait dans son Cours de philosophie positive que parmi les choses qui resteraient à jamais hors de portée de la connaissance humaine figurait la composition chimique du Soleil. Il ne vécut pas assez longtemps pour voir en 1865 deux savants allemands, Robert Bunsen et Gustav Kirchhoff analyser pour la première fois la lumière du Soleil et permettre la détermination de la  composition chimique de celui ci. Depuis cette date, la spectroscopie astronomique n'a cessé de progresser et les spectrographes font désormais partie intégrante de tous les observatoires astronomiques du monde.
Pour la suite, voir Wikipédia.org…

Astrospektroskopie ist die Bezeichnung für die wellenlängenabhängige Analyse der Strahlung astronomischer Objekte. In der Astronomie werden fast ausschließlich die elektromagnetischen Wellen untersucht, d.h. Radiowellen, Licht, Röntgen- und Gammastrahlung. Lediglich Gravitationswellendetektoren und die Astroteilchenphysik, die beispielsweise die Neutrinos untersucht, stellen eine Ausnahme dar.
Mehr unter Wikipedia.org...

Spektroskopia astronomiczna – dział astrofizyki, który używa metod spektroskopii do badania ciał niebieskich. Spektroskopia astronomiczna jest obecnie głównym narzędziem badawczym astronomii. W kręgu zainteresowań spektroskopii astronomicznej leży badanie natężenia, czyli jasności promieniowania dla danej długości fali, rozmieszczenia i szerokości tzw. linii Fraunhofera. Poprzez badanie widma uzyskuje się informacje o środowisku, w którym powstała fala, lub przez które została częściowo pochłonięta. Porównując wyniki badań widm kosmicznych z liniami uzyskiwanymi dla pierwiastków i związków chemicznych występujących na Ziemi można wnioskować np. o składzie chemicznym gwiazd. Rozkład widmowy ich światła zależy nie tylko od składu chemicznego, ale także w prosty sposób od temperatury (patrz ciało doskonale czarne). Dzięki temu można wyznaczyć jedną z najważniejszych właściwości gwiazd – ich temperaturę powierzchniową. Badając przesunięcie charakterystycznych linii w widmie zgodnie z efektem Dopplera, uzyskuje się informacje o prędkości przybliżania, bądź oddalania się gwiazdy, a w przypadku układów podwójnych i wielokrotnych można pośrednio wnioskować o masie i innych właściwościach fizycznych ciał układu.
W celu uzyskania więcej informacji, zobacz w Wikipedia.οrg...

A színképelemzés vagy spektrumanalízis az összetevoire bontott elektromágneses sugárzás, a színkép vizsgálatát jelenti. A színképelemzéssel foglalkozó tudományágat spektroszkópiának nevezzük. A csillagok atmoszférájának az összetételére és a fizikai állapotára vonatkozó ismereteinket a csillagászati színképelemzés eredményei tették lehetové. (Az általános értelemben vett színképelemzéshez lásd: Spektroszkópia.) A csillagászati színképelemzés során megvizsgálják az egyes hullámhossz-tartományok intenzitását, erosségét ill. fényességét, továbbá az ún. Fraunhofer-vonalak helyzetét és szélességét. Ez utóbbiakat a földi anyagok színképelemzési eredményeivel összehasonlítva bizonyos elemeknek és vegyületeknek a csillag légkörében való elofordulására következtethetünk. A fényintenzitás folytonos színképbeli eloszlása a homérséklettol és az anyagi összetételtol függ, így ebbol meghatározható a csillagok egyik legfontosabb tulajdonsága, a felszíni homérséklet. A színképvonalak Doppler-eltolódásának vizsgálatával információt nyerhetünk a csillag látóirányú (radiális) sebességérol, majd ebbol közvetve – kettos vagy többesrendszer esetén – a rendszer tagjainak tömegére és egyéb fizikai tulajdonságaira következtethetünk.
További információt lásd Wikipedia.org...