A dél-amerikai Amazonas folyó (
spanyol,
portugál: Río Amazonas) Földünk legbovízubb folyama és egyike a világ két leghosszabb folyójának (a másik a
Nílus). Az Amazonason folyik le a legtöbb víz a világon, több, mint a
Mississippin, a
Níluson és a
Jangcén együttvéve. Ennek a folyónak a legnagyobb a vízgyujto területe a világon, számszerint 7 180 000 km2. Az
Atlanti-óceánba ömlo édesvíz mennyisége óriási: (184 000 m³/s) az esos évszakban. Átlagosan pedig kb. 110 000 m3/s. Az Amazonas felelos a világ óceánjaiba ömlo édesvíz mennyiségének egyötödéért. Ahol a folyó a tengerbe ömlik, iható víz nyerheto a tengerbol a parttól olyan távol is, ahol a szárazföld már nem is látszik, és a tenger sótartalma jelentosen alacsonyabb a parttól még 150 kilométeres távolságban is. A folyó még Iquitosnál is hajózható óceánjárók számára 3700 kilométerre a tengertol, és innen még 780 km-es hosszon kisebb hajók számára, egészen Achual Pointig. Az Amazonas vízgyujto területe mint már fent látható 7 180 000km²
Dél-Amerika 40%-a. A 6 296 km hosszú folyó
Peru belsejébol kiindulva
Brazílián keresztülfolyva ömlik az Atlanti-óceánba az
Egyenlítonél.
További információt lásd Wikipedia.org...